Hirdetőtábla

Alapítvány

Hírek

Hírek

Szeptember 8. - Kisboldogasszony napja

Szeptember 8. -  Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének napja

“...íme megszületett a Napot-szülő Asszony”

 

“Őshitünk Boldogasszonya föltehetően a Jézus születését előző évezredekben formálódott, együtt a szárnyas Nappal, amely a küldő és a küldött kettőse: Isten és az ő kiáradó teremtő és törvényt adó fényessége. Ekkor jelenik meg a Turul is,... a fényhozó madár, jelezve a Napkelet népeinek, köztük a miénknek is, hogy Isten ember-alakot öltve közénk születni készül.

Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása… A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, a annak visszaadását, ő … a kapuja életnek s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is.

“...népünk mondabeli Emeséje, dicső és szent uralkodóink ősanyja, aki álmában héja forma madártól (szerk. a Turul madártól) fogadott magot, a Krisztust Szülő Máriát előlegezte a magyarságnak”

...

Az esztendő körének számos Boldogasszonya is (Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Nagyboldogasszony… - népünk hétnek mondja… bár számon tartott ünnepe ennél több) az egyetlen asszonyerő, amely a változások, átváltozások rendjében is, miképpen a születésnél, szükségszerűen mindig más-más “erényét” mutatja meg.

A hetes szám miatt fölvetődik - egyebek között - az a gondolat, hogy a Boldogasszony ünnepeknek - amelyekben a Teremtő-adta egyetlen asszonyerő más-más tulajdonsága valósul - közük van-e a bolygókhoz, a hétbolygó rendszerhez, illetve a bolygóknak otthont adó csillagképekhez…

Az esztendő körében a hatodik asszonyi tulajdonságot szeptember 8-án Kisasszony, régebbi nevén Kisboldogasszony hozza el. A Szűz időszaka ez, amelyben a Merkúr van otthon, az égi beszédes, a hírt hozó.

Az Oroszlán havának tomboló Nap-tüze tövét szakítja a növények javának; megszűnik növekedésük, a látványos téridő szerveződés. Bertalan augusztus 24-i ünnepe táján lecsupaszul “bőrtelenné” válik a határ. A Szűz rendszereződésének, a rendeződésnek ideje érkezik…

Az élet, amelynek mindeddig virága, törzse, töve adatott nem szűnik meg, magba, gumóba sűrűsödve, alig-moccanó “tétlen” sűrítményként létezik tovább. A “bent” nyitja kapuját ilyenkor, a “kinti” egybefüggő megannyi részre esik szét.

Szeptember 8-án, Kisasszonykor, Mária születésének hajnalán “pengeélű” hideg fénnyel kel föl a Nap, az esztendő körének változásrendjében most először haláláról ad hírt az Áldott, a földi mindenek teremtő, növelő, érlelő s lebontó hatalma. Az elmúlás belesajog a földi világba, az ember lelkében is fészke támad, most jobban, mint a ködös, alig-fényű novemberben; de a régiek hitében a halálra készülő, az imádságos lelkűnek, a böjttel, virrasztással, zarándoklattal ünneplőnek megmutatja “Mária bölcsőjé”-t, a Szűzet, aki majd a téli napfordulón, amikor a legteljesebb a halál, újra világra szüli őt, mindnyájunk Fény-Krisztusát. A Nap, íme, aki halni készül, majdani születését jelenti be!

“Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk…

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé… ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosítója és asszonya és tengörnek csillaga…

A néphagyomány szerint már Mária születésénél megjelenik Gábor arkangyal…

Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengnek a mennyekben…

Tápén… még napjainkban is sok jámbor asszony kimegy Kisasszony hajnalán a Tisza partjára, napköltét várni… Mint mondják, akinek érdeme van rá, az a fölkelő napban meglátja Máriát. Sugarai rózsát szórnak… Van olyan asszony is, aki Mária alakja mellett bölcsőt is vél látni.”

Valamikor, néhány emberöltővel ezelőtt mindenki törekedett e magasztos hajnalon szent helyre, hegyre, dombra, s ha dombot környezetében nem lelhetett, folyók, patakok, vasutak töltésére vagy kunhalomra, hogy mielőbb láthassa a Mária bölcsőjét felmutató Napot. Mert létezik-e nagyobb, boldogítóbb hír annál, akkor, amikor szűkül a fény, s az ember testét-lelkét elönti a fájdalom, hogy íme, megszületett a Napot-szülő Asszony!”

 

(Forrás: Molnár V. József: Hétboldogasszony - Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2001)

 

A magyarságnak különleges kapcsolata van Szűz Máriával. Szent Gellért püspök ősvallásunk istenasszonyát, Boldogasszonyt Szűz Máriával azonosította. Szent Gellért legendája szerint „És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”

Szent István királyunk halála előtt, Nagyboldogasszony ünnepén, Szűz Mária mennybemenetelének napján, augusztus 15-én a Szent Korona felajánlásával az egész országot és a népet felajánlja Szűz Máriának. Ettől kezdve Szűz Mária Magyarország királynője, és ettől a tróntól nem lehet megfosztani.

 

Vissza a Alapítvány híreihez

Renderelési idő: 0.012081146240234 másodperc.

IdőképElrejtés