Időjárás, Webkamera

DOBOGÓKŐ KIRÁNDULÁSOK

Dobogókő körséta

Dobogókő Bemutatása

Dobogókő üdülőtelepülés Komárom-Esztergom és Pest megye határán, a Dunakanyar szívében, Budapesttől 25 km-re, észak-nyugati irányban található. Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról Dobogó-kőről (699 m) kapta. Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.

Túraútvonalak:

Dobogókő és környéke Magyarország turistautakkal talán legjobban behálózott vidéke, a magyar turistáskodás bölcsője, az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely.

Dobogókőn halad keresztül többek közt az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút. Az 1990-es évektől újabb és újabb jelölt kerékpárutakkal is találkozhatunk Dobogókő környékén.

Túracélpontok a környéken:

Nem véletlen, hogy 1898-ban itt épült hazánk első hegyi menedékháza, hiszen hosszan sorolhatóak az innen könnyen elérhető látványosságok és turistacélpontok. Közvetlen környezetében található többek közt:

melyek mind-mind a legszebb magyar kirándulóhelyek közé sorolhatók, és sokan hisszük, hogy Dobogókőn dobog Földünk Szívcsakrája is.

Fotó: Kapostas Martin - Spartacus ösvény, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Földrajz:

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység megközelítőleg egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna és a Pilis által közrefogott térségben. Északon és keleten a Duna, délen a Két-bükkfa-nyereg és a Dera-patak határolja, délnyugaton a Pomáz és Esztergom közötti völgy övezi. Dobogókőn húzódik a Pest megyét Komárom-Esztergom megyétől elválasztó földrajzi határ. Dobogókő, Budapest közepétől mért távolsága csupán 39 km.

Fotó: Dobogókőért Fotópályázat 2012-2013

Földtan:

A Visegrádi-hegység kialakulása a földtörténeti középkorban kezdődött. A korszak végén a hegység kiemelkedett a tengerből, majd a vulkanikus jelenségek a Börzsönyi hegységben is található andezitből építették fel. Mindez megközelítőleg 20 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután a Duna kettészelte a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet. A mai legömbölyített hegyhátak már nem igazán emlékeztetnek az eredeti vulkáni formákra, de a keményebb kőzetek ellenálltak a szél és a víz pusztító munkájának. E folyamatoknak köszönhetően több helyen "V" keresztmetszetű, szurdokszerű völgyekkel (Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Malom-völgy) és merész sziklaformákkal (Vadálló-kövek, Thirring-sziklák) találkozhatunk.

Fotó: Zöld szoros, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Táj- és természetvédelem:

A Visegrádi-hegység és a Pilis jelentős része 1978 óta a Pilisi Tájvédelmi körzetet alkotja, amelyet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánított. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alakult, amely ma is védelmezi a terület növény- és állatvilágát, tájképi szépségét.


Körséta Dobogókőn

Kiindulópontunk a központi parkoló, ahol az autóbuszforduló is található. A parkoló a dr. Téry Ödön főúton található, nem lehet eltéveszteni! Itt érdemes kiszállni az autóból és először a keskeny aszfalt úton - az Eötvös Lóránd sétányon - tovább indulni.

Ennek az elején található az 1973-as vadász kiállításra felépített Nimród Szálló (jelenleg nem üzemel), majd tovább sétálva - szintén bal oldalon - látható a Zsindelyes Vendégház, amelyet Makovecz Imre tervei alapján építettek még 1980-ban azzal a céllal, hogy a közeli sífelvonó villanymotorja ne legyen a szabadban, valamint, hogy a síelőknek melegedési lehetőséget biztosítson. Makovecz Imre rendkívül elismert építész, a világ számos pontján maradandó alkotást hozott létre. A hangulatos vendéglőben széles az étel- és italválaszték. Érdemes betérni és a nyílt tüzű kandalló mellett eltölteni egy kis időt.

Az aszfalt úton továbbhaladva - a bal oldalon - megpillanthatjuk az ország elsőként kialakított sípályáját, ahol szívesen hódolnak szenvedélyüknek a téli sport szerelmesei. Innen érdemes visszafordulni, mivel ezt követően már csak egy TV torony található az út végén.

Fotó: Reggel a sípályánál, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Visszavezető útvonalként célszerű az erdőben kialakított turistautat igénybe venni, mivel így valóban közel lehetünk a természethez. A turistaút visszavezet egészen a Nimród Szállóig, amely mögött húzódó úton haladva először a Siketnémák Mária Kegyhelyét, majd ezt követően a kilátót érdemes meglátogatni. A kilátó alatt került kialakításra a Siketnémák Mária Kegyhelye, amely jól járható, lépcsőzetes úton közelíthető meg. Ez a sokak által látogatott vonzerő a sziklafal aljában található, amelyet 1926-ban hoztak létre. E helyet a Siketnémák Turista Egyesületének tagjai alakították ki.

Innen felérve, csupán néhány lépést kell tennünk a Nagykilátóig, ahol az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk. Páratlan kilátás nyílik a közeli hegyekre és a Dunakanyarra. A kilátó korlátjánál a belátható helyeket ábrázoló információs tábla, valamint két messzelátó (egy duplacsöveg és egy egycsöves panorámatávcső) is található. A távcsövek 200 Ft-ért 2 perc pazar gyönyörködést tesznek lehetővé. A kilátóban tekinthető meg dr. Téry Ödön bronzreliefje. A gyönyörű kilátás felé néző, kőpiramis oldalában kialakított domborművet 1926-ban Christián Sándor szobrász készítette, amellyel a Magyar Turista Egyesület tiszteleg a magyar turistaság alapítójának.

Innen a parkoló irányába visszafelé haladva a Turista Emlékpark részeként a báró Eötvös Lóránd Menedékház és Turistamúzeum tekinthető meg. Megépülésének előzménye a Klastromkúthoz kötődik, ugyanis dr. Téry Ödön és Thirring Gusztáv kezdeményezésére, 1888. szeptember 24-én itt született meg a Magyar Turista Egyesület (MTE) megalapításának gondolata. Kezdetben rengeteg kritika érte a meginduló turistáskodást, azonban 1891-ben elfogadták a Turistaszervezet megalakítását. Az MTE térképeket, kalauzokat adott ki, egyre több jelzett és megfelelően gondozott turistaút került nyilvántartásba.

Dr. Téry Ödön és Thirring Gusztáv javaslata alapján Dobogókőn jelölték ki az ország első menedékházának megépítését, amely Pfinn József tervei alapján készült el 1897-'98-ban. Az egyesület elnökéről elnevezett házat 1898. június 5-én adták át ünnepélyes keretek között, melyet a későbbiekben, 1983-'84-ben újítottak fel eklektikus stílusban. A műemléki helyreállítás után 1985-ben nyitotta meg kapuit a Turistamúzeum. A Turistaház közelében 1898-tól működik az Országos Meteorológiai Intézet által építtetett, első hegyvidéki megfigyelő állomás.

 

Innen nem messze található az 1914-'18-as Turista Emlékmű. A sziklaköveken elhelyezett kőtáblák Dr. Cholnoky Jenő földrajztudósnak, az 1938-as Szent István vándorlásnak, az I. világháborúban elesett Turista Egyesületi tagoknak, valamint a II. világháborúban meghalt természetjáróknak állít emléket. Az emlékparkban található még Mészöly Győző erdőmérnök - a magyar közjóléti erdőgazdálkodás megalapítójának emlékköve, egy faragott fadísszel ellátott ivókút valamint a Nagyboldogasszonyunk tiszteletére 2006-ban felállított faragott faoszlop.

Innen 600-700 métert nyugati irányba tovább haladva, elérkezünk a Rezső kilátóba, ahonnan még szélesebb panoráma tárul elénk, hiszen erről a pontról még a Visegrádi Fellegvárat is látni lehet. A kilátó nevét Tirts Rezső királyi erdőtanácsosról kapta, akit a Pilisi parkerdő feltérképezésében valamint az első magyarországi túraútvonalak kialakításában végzett kiemelkedő munkájáért tisztelhetünk.


 

Renderelési idő: 0.027740001678467 másodperc.

IdőképElrejtés