Feliratkozás hírlevélre

Dobogókő Kirándulás

Kirándulások Dobogókőről

Kirándulások Dobogókőről

Kirándulóhelyek Dobogókő közelében, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben.

Minden kirándulást indíthat a Zsindelyes Vendéglő parkolójából, és ha a túrázásban megfárad, a Zsindelyes Vendéglőben finom falatokkal, a Jurtaszálláson pedig különleges szálláslehetőséggel várjuk szeretettel. A Zsindelyes Vendéglő és a Jurtaszállás vendégei számára a parkolás ingyenes.

Túrahely - leírással

Hossz [km]

Idő [óra]

Szint-emelkedés [m]

Szer-kövek

1,6

1

131

Thirring vagy Turul körút

2,9

1,5

177

Zsivány-sziklák

5,6

2

130

Rám-hegy, Ferenczy-szikla,

Nagyboldogasszony-forrás

7,6

3

396

Szentkút

10,8

3,5

462

Pilisszentkereszti szurdok

12,8

4

547

Rám-szakadék

13,5

5

655

Lukács-árok

13,5

5

655

Pilisszentléleki Pálos kolostor

14,2

6

583

Szentfa-kápolna

14,5

6

690

Prédikálószék

16,7

8

901

Vadálló-kövek

16,7

8

901

Pilis-tető

19,8

9

809

Holdvilág-árok, Lajos-forrás

24

10

904

Nagy-Kevély, Ezüst-hegy

17

6

625

Teve-szikla

17,5

6

490

Filmbéli Egri vár - Pilisborosjenő

17,5

6

490

Esztergom-Dobogókő a Magyar Zarándokúton

23,1

9

760

Bécsi út - Dobogókő (15. sz. Kéktúra)

22,2

7

+1058/-486

Dobogókő - Visegrád (16. sz. Kéktúra)

24,2

7

+611/-1200

* = tartós lezárás (érvényesség ellenőrzése »)


Kirándulások Dobogókőről


Szer-kövek

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Nagykilátóból: 0,8 km - 25 perc, a Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 1,36 km - 40 perc

Leírás:

A Szer-kövek Dobogókő közvetlen közelében, a Rezső-kilátó alatt található sziklák, amelyek a régmúlt időktől fogva „szer”-tartások színhelyéül szolgáltak. Mivel a hely a lelki megnyugvás, spirituális feltöltődés és meditáció területe, ha erre járunk, ezt tartsuk tiszteletben, hangosabb társasággal kerüljük el ezt a területet!

Megközelítés:

A Szer-köveket a Zsindelyestől Dobogókő nagy kilátójának irányában (kék sáv jelzés) elindulva, majd ezen irányban továbbhaladva (sárga és vörös sáv jelzés), később Attila és Buda kapuján áthaladva a sárga kunkor jelzésre térve érhetjük el.

Ezen útvonalról akkor kell letérnünk, amikor az először jobbra, lefelé fordulna, míg balra egy jelöletlen ösvényen érhetjük el a Szer-köveket.


Thirring vagy Turul körút

Fotó: Kovács Réka Éva - Isten hozott, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 2,9 km, 1,5 óra, 177 m szintemelkedés

Történet, elnevezés:

A turistautat az 1990-es évek elején a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztálya építette erdélyi és kárpátaljai fiatalok segédletével.

Az útvonalat Thirring Gusztávról nevezték el, akinek nevét a körút egyik leghatalmasabb sziklája is őrzi.

Mivel az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos Iskola kiemelt jelentőségű helyként tekint ezen területre, melynek két bejárathoz faragott kapukat is állítottak, így elterjedt elnevezés még a Turul-, illetve Táltos körút is.

Látnivalók:

A Makovecz Zsindelyes épületének irányából (Kelet felől) indulva első látnivalónk a siketnémák Mária kegyhelye, melyet 1926-ban építettek a Magyar Siketnémák Turista Egyesületének tagjai. Vadregényes kirándulásunk során, találkozhatunk hatalmas méretű, a hivatalos tudomány szerint vulkanikus eredetű, mások szerint egykori erődítmény nyomait őrző sziklaformációkkal (Thirring szikla, Palócz-Peitler szikla, Eötvös szikla), de kilátás nyílik a Dunára és a Rám-hegyre is.

Megközelítés:

Utunk a Makovecz Zsindelyes Vendégháztól indul, amely az itt fogyasztó vendégek számára ingyenes parkolási lehetőséget kínál. A kék-sáv jelzésen hamarosan elérjük a Nimród szálló mögött található faragott kaput, amelyen áthaladva megkezdjük körsétánkat a sárga kunkorral jelölt ösvényen. Dobogókőre visszaérve újabb faragott kapu fogad bennünket, ahonnan jobbra a Visegrádi fellegvárra is kilátást biztosító Rezső-kilátóhoz juthatunk (piros-sárga jelzés), balra pedig a nagy kilátón át visszatérhetünk kiindulási pontunkhoz.

Nehézség:

Bár egyes részei meglehetősen meredekek, szülői segédlettel és stabilan tartó, érdes talpú cipőben gyermekekkel is járható útvonal. Mindemellett gyermekkel való kirándulás esetén kérjük, sose veszítsék szem elől szerettüket, az útvonal közelében ugyanis több veszélyes sziklameredély is található.

Turul körút /Királyok útja/ és a spiritualitás

Egyesek szerint nagy királyaink koronázásuk előtt ezen útvonalon végigjárva kaptak beavatást a Nép vezetéséhez. Erről megemlékezve, valamint az egyéni spirituális fejlődés elősegítése érdekében a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány megfelelő időjárás esetén minden szombaton 10 órától spirituális zarándoklatot szervez ezen útvonalon.


Zsivány-sziklák

Fotó: Sélley Szabolcs - Zsivány-sziklák, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 5,6 km, 2 óra, szintemelkedés: 130 m

Leírás:

Vadregényes kirándulóhely Dobogókőtől "néhány lépésre".

A meredek, 25-30 m magas sziklafalak két, kb. 100 m hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni ezen a területen!

Megközelítés:

A fogyasztó vendégei számára ingyenes parkolási lehetőséget nyújtó Makovecz Zsindelyestől a kék-sáv jelzésen haladva, a nagy parkolónál balra fordulva, mintegy 2 km gyaloglással érhetjük el a Zsivány-sziklákat.

Ezen a jelzésen továbbhaladva Pilisszentkereszten át a Szurdok tanösvényhez juthatunk. Dobogókőre visszatérhetünk az eddig kék sávval együtt haladó piros kunkoron (Zsivány körút). Ezesetben Dobogókő nyugati határához érkezünk, hogy annak fő útját követve térjünk vissza kiindulási pontunkhoz).


Rám-hegy, Ferenczy-szikla, Nagyboldogasszony-forrás

Fotó: Rám-hegy, Ferenczy-szikla, Dobogókőért Fotópályázat 2012-2013

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 7,6 km, kb. 3 óra, 396 m szintemelkedés

Dömösről: 15,5 km, kb. 6,5 óra

Leírás:

A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld Szívcsakra-középpontja. Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária kegyhelyét is!

Megközelítés:

Dobogókőről: A Zsindelyes Vendégháztól indulunk, majd a Nimród Szálló mögött található táltos kapunál a siketnémák Mária kegyhelye felé vesszük az irányt. A kegyhelynél jobbra fordulva a Thirring körúton haladunk egy rövid darabon, majd amint az balra fordulna, a mi utunk a Magas (Mágus) - hegy felé, jobbra, majd a Nagyboldogasszony forrás felé, balra folytatódik. A forrástól a patakkal párhuzamosan haladunk egy kerékpáros útként is használt erdészeti aszfaltos útig, majd azon balra haladunk. A Miklós-kutat követően (amely Dobogókő ivóvizét szolgáltatja), nem sokkal találjuk a táltosok Rám-hegyre vezető úton emelt kapuját. Innen egy rövid emelkedőn jutunk el a Ferenczy-szikláig, ahonnan remek panoráma tárul a Vadálló-kövek és Dobogókő irányába. Ajánlott körtúra Dobogókőről: Nagyboldogasszony körút

Dömösről: A zölden jelölt turistaúton a Szentfa-kápolnát érintve a Rám-szakadék után található aszfaltúton mintegy 800 métert haladunk balra, majd Miklós-kút előtt nem sokkal megtaláljuk a Rám-hegy aljában emelt faragott kaput, melytől már csak egy rövid emelkedő marad hátra a Ferenczy-szikláig (Dömösről kb. 7,5 km). Visszautunkon Dömösre a Lukács-árkon ajánlott jönnünk (oda-vissza kb. 15,5 km, 7 óra), de amennyiben nem vagyunk autóhoz kötve, úgy folytathatjuk túránkat Dobogókő irányába is (a Ferenczy-sziklától 3,3 km, Dömöstől 10,8 km a Nagykilátóig, a Zsindelyes Vendégházig kb. 500 méterrel több.

A túra több helyen jelöletlen úton halad, azonban a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány évente többször is hirdet ezt a terültet is érintő szervezett kirándulásokat.


Szentkút

Megközelítés:

Pilisszentkeresztről elérhető a sárga + útvonalon, kb. 1 km

Dobogókőről javasolt körtúrák:

Leírás:

A Pilisszentkereszttől nem messze található Szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vevő 19 éves Erdei Matild a Historiia Domus 1950 szerint súlyos bénulásból gyógyult meg. Sarlós Boldogasszony napján ünnepi szentmisét tartanak a Szentkútnál, amely egyben zarándokutak (Mária út, Magyar zarándokút) és turistautak (sárga és kék kereszt) fontos állomása is.

"A pilisszentkereszti Szentkút létezésére vonatkozó első közlés a XX. század elején, Borovszky megyei monográfiájában bukkant fel, mely a helyet a település természeti nevezetességei között említi meg. Egy 1913-ban megjelent, Pilisszentkeresztet bemutató kis könyv (Szűcs Gyula) már bővebben írt: a "Szentkút a pomázi kocsiúttól balra, a szőlőkbe vezető kocsiúton..." található. "E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. (564. m.) Tavaszi és őszi búcsúkor még a szomszéd megyékből is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne." Mondták, hogy "Urbánéknak két ízben is megjelent volna a "Szentkútnál" a Boldogságos Szűz. (...) Amióta vizétől (amelyben valami kevés ásványi alkatrész is van ) néhányan meggyógyultak, "szent helynek" mondják, s évről évre nagyobb gondozásban részesítik. Vizét más megyékbe is hordják. Ez az üdülőhelyekkel is ellátott, állandóan árnyékos hely a pilisszentkeresztieknek kedves sétahelyük."

A plébánia Historia Domusa szerint: "1910. szeptember 14. szent kereszt felmagasztalása ünnepén (búcsú).

Budapestiek (Józsefváros) Dr. Metzker lelkész vezetésével sokan jöttek. Megelőző nap 13-án 4-5 óra tájban felkoszorúzott leánykákkal, zászlókkal elejökbe mentünk egészen a keresztig. Bevezető áldás és Tedeum éneklése alatt megtartatott az offertorium. Buzdítás a szentgyónás elvégzéséhez. Kivált azok gyónjanak meg, akik a húsvéti gyónásukat elmulasztották. Azután felmentek a Kálváriára. Gyóntatás egészen vacsoráig. Reggel korán gyóntatás, áldoztatás, 8 órakor német szentbeszéd. Szentséggel mise. Utána jöttek a szántóiak. Ezeket bekísérve, budapestiek utána el lettek kísérve, 10 órakor a helybeli lelkész Bozsányi tót szentbeszédet mondott, mely alatt a kesztölczi plébánia, pomázi, csobánkai megérkezve a körmenet megtartása után nagy szentmise szentségkitétellel és asszisztenciával meg lett tartva."

A mai napig ide zarándokló józsefvárosiak emlékezete szerint búcsújárásuk kezdete egy lelkipásztornak köszönhető. Mivel a német ajkú lakosság szívesen kereste fel a Pilist, a személyes látogatásokból közösséget összetartó zarándoklat fejlődött ki.

A helyiek tiszteletében az 1858-as lourdes-i események hatása világosan látszik: minden évben a jelenések napjain imádkozva, közösen keresik fel a forrást.

"Amióta vizétől (...) néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják..." A Historia Domus 1950. tavaszi búcsújánál jegyezte fel: "...részt vett (Erdélyi) Erdei Matild csobánkai 19 éves leány is, aki 1949. május 3-án a pilisszentkereszti Szentkútnál csodálatos módon súlyos bénulásából meggyógyult. Azóta beteg nem volt."

Az adatok alapján kijelenthető: a Szentkút tisztelete az 1860-as, 1870-es években keletkezett. Hivatalos egyházi engedéllyel nem rendelkezik! Pontos szabályozás híján a népi kultusz szabadon formálódik. Az engedély hiánya ugyanis sohasem zavarta az isteni szeretet után sóvárgó lelkeket."

(Soós Sándor: Szent helyek - csodatevő források)


Pilisszentkereszti szurdok

Fotó: Ángyán Krisztián - Dera-szurdok hídja, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól 12,8 km, 547 m szintemelkedés - 4 óra

Leírás:

A meredek szurdokvölgyet, melynek klímája a legnagyobb nyári melegek idején is kellemes, a búvópatak jelleggel hol előtűnő, hol újra feltörő Dera-patak mélyítette ki.

Tanösvény:

A Szurdok geológiai érdekessége, hogy a patak által kivájt völgyben járva jól lekövethetőek a földtörténeti triász korban képződött ún. dachsteini mészkő vastag padjai valamint a kőzetréteg mozgása. A biológiai sokszínűséget mutatja, hogy a patakban különböző ízeltlábúakat, sőt apróbb rákokat is megfigyelhetünk.

Megközelítés Dobogókőről:


Rám-szakadék

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: táv: 13,5 km, szintemelkedés: 655 m, idő: 5 óra

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól a Prédikálószék felé: táv: 16,7 km, szintemelkedés: 901 m, idő: 8 óra

Dömösről: táv: 10 km, szintemelkedés: 360 m, idő: 4 óra

Dömös - Rám-szakadék - Dobogókő (egy irányban - felfelé): táv: 8,34 km, szintemelkedés: 645 m idő: 4 óra

Leírás:

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb.

A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás - amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik - hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak.

A Rám-szakadék kialakulásának története:

A szakadék egy vulkáni eredetű, andezit törmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A miocén korban a területet még tenger borította, melyből a vulkánikus hegyek szigetekként emelkedtek ki. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. A robbanások a kráter falából is hatalmas darabokat szakítottak le, melyek a forró porral keveredve hozták létre a ma is látható szerkezetet, melyben az erózió egyes helyeken két-három méter átmérőjű tömböket tárt fel.

Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.

A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszása következtében több száz m2-es suvadások keletkeztek. A megcsúszások a lejtviszonyok mellett a vastag agyagos termőrétegnek, illetve a forrásokból eredő vizek folyamatos áztató hatásának az eredményeként történnek.

Fotó: Feljárat Tündérországba (részlet), Dobogókőért Fotópályázat 2016

A szakadék megközelítése:

A Rám-szakadékban a torlódások elkerülése végett az alulról felfelé történő bejárás a kötelező útirány!

Figyelmeztetések:

Szervezett kirándulások a Rám-szakadékba:

A Dobogókőért Alapítvány minden évben többször is szervez a Rám-szakadékot érintő túrákat.

Helyesírás


Lukács-árok

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 13,5 km, 655 m szintemelkedés - 5 óra

Dömösről: 10 km, 360 m szintemelkedés - 4 óra

Leírás:

A Lukács-árkon lefelé haladva elérhetjük Dobogókőről a Rám-szakadék alsó bejáratát (a szakadék a torlódások elkerülése végett csak felfelé járható) valamint a Szentfa-kápolnát, illetve Dömöst.

Megközelítés:


Pilisszentléleki Pálos kolostor

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől: 14,2 km, 583 m szintemelkedés - 6 óra

Leírás - történet:

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek története szempontjából meghatározó jelentőségű a Pilis-hegység. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Özséb 1246-ban javadalmairól lemondva érseki engedéllyel a Pilisbe vonult remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a "hármas barlangnál" telepedtek meg, majd 1250 táján nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort a Szent kereszt tiszteletére.

A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház, melyet a hozzá tartozó területtel IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. Az új kolostorban járt Károly Róbert király 1323-ban, majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte az 1378. évi nagyhetet, s újabb birtokokkal gyarapítva megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat.

A kolostor gyarapodása a XV. században is folytatódott, mígnem az 1526-os év hirtelen végét jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török sereg áldozatául esett.

Megközelítés:

Dobogókőről a Pilisi Mária úton (kék M) ajánlott (hagyományos, régi jelölés szerint a kék túraútvonalon) a Rezső kilátón, Szakó-nyergen át az "Égetett hárs"-ig, majd onnan rövid szakaszon balra a piros sávval és sárga (M)-mel jelzett úton) [Dobogókő Nagykilátótól való távolsága kb. 6,5 km]

Körtúra javaslat:

A Kolostorromtól haladjunk délre a piros sáv jelzésen, majd Pilisszentlélek települést elhagyva térjünk le balra a piros "+" jelre, amely beköti utunkat a zöld jelzésbe. Ezen jelzésen haladjunk tovább dél-keleti irányba, majd a Két-bükkfa-nyeregnél térjünk rá a zöld "+"-al jelzett útvonalra és haladjunk azon észak-keleti irányban Dobogókőre.


Szentfa-kápolna

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: (Lukács-árok, Rám-szakadék felé): 14,5 km, 5 óra, 690 m emelkedés

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: (Prédikálószék, Rám-szakadék felé): 16,6 km - 8 óra, 901 m emelkedés

Dömösről: 10 km - 4 óra, 90 m emelkedés

Leírás - történet:

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett. /Wikipedia/

Megközelítés:

A kápolnánál erdei turistapihenő is található.


Prédikálószék

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 16,7 km, 8 óra, 901 m emelkedés

Dömösről: 8,8 km - 4 óra, 597 m emelkedés

Dömösről Dobogókőre (nem körtúraként): 11 km - 5 óra, 877 m emelkedés

Leírás:

A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa.

A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével.

A hegytetőn felállított kereszt és a szikla közelében pihenésre és piknikezésre alkalmas padok és asztalok állnak a kirándulók rendelkezésére.

Megközelítés:


Vadálló-kövek

Képaláírás: Fotó: Kovács Réka Éva - Az őrző, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól 16,7 km, 8 óra, 901 m emelkedés

Dömösről: 8,8 km - 4 óra, 597 m emelkedés

Dömösről Dobogókőre (nem körtúraként): 11 km - 5 óra, 877 m emelkedés

Leírás:

A Vadálló-kövek a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 m magasságban Dobogókő és a Dunakanyar között.

A sziklák nevei fentről lefelé haladva: Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Szélestorony és Nagytuskó.

A Vadálló-kövekről igen szép kilátás kínálkozik mind a Dunára és a Börzsöny-hegységre valamint Dobogókőre (többek közt a sípályákra is)

Megközelítés:

Vadálló-kövek túra

A Dobogókőért Alapítvány minden évben többször is szervez kirándulást a Vadálló-kövekhez.

Hogyan írjuk?


Pilis-tető

Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: 19,8 km, 809 m szintemelkedés - 9 óra

Pilisszentkeresztről: 9 km, 462 m szintemelkedés - 5 óra

Leírás:

A Pilis legmagasabb pontja 756 méterrel emelkedik a Balti-tenger szintje fölé, s ezzel a Kőszegi-hegységben található Írott-kő (882 m) után a Dunántúl legmagasabb pontja.

A Pilis-tetőről gyönyörű panoráma kínálkozik Dobogókő, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, a Hosszú-hegy, a Kis- és Nagy-Kevély valamint a Budai-hegyek irányába is, míg a Pilis nyugati oldalán található kilátóhelyről Kesztölc felé szép letekinteni.

Megközelítés:


Holdvilág-árok, Lajos-forrás

Bejárás:

Leírás:

Az árok valójában egy patak medre, ami olvadáskor vagy esők idején levezeti a hegyről a vizet, így ha esős időben tévedünk errefelé, igen erőt próbáló túrában lesz részünk. Mielőtt elérkeznénk a létrához, amelyen aztán a tovahaladás érdekében fel kell másznunk, láthatunk egy barlangot. Ez az úgynevezett ősember-barlang, két járat található benne, megtekintése érdekében tehát érdemes magunkkal vinni elemlámpát!

Megközelítés:

Helyesírás:


Nagy-Kevély, Ezüst-hegy

Leírás:

A Nagy-Kevély és az Ezüst-hegy a Pilis hegység Budapesthez legközelebb található található 534, illetve 415 m magas csúcsai.

A csúcsokról szép kilátás nyílik a Pilis hegységre, a budai hegyekre valamint Pilisborosjenőre.

Megközelítés:

Helyesírás:


Teve-szikla

A Teve-szikla Pilisborosjenő északnyugati határában, a Nagy- Kevély lábánál helyezkedik el. Megközelítése Budapest Külső Bécsi útról a kék turistajelzésen (kb. 3,5 km), illetve Pilisborosjenőről (kb. 1,5 km) lehetséges.

Amennyiben erre járunk, érdemes megtekintenünk az Egri csillagok című film forgatásához felépített "egri" várat (a Teve-sziklától kb. 500 m) valamint felkapaszkodnunk az 534 m magas Nagy-Kevélyre is (a Teve-sziklától kb. 3 km - a kék sáv jelzésről a Kevély-nyeregnél jobbra (keleti irányban) letérve.

Dobogókőről való távolság: 17,5 km - javasolt útvonal: 15. sz. Kéktúra


Filmbéli Egri vár - Pilisborosjenő

Az 1968-as Egri csillagok című film forgatásához felépített "Egri vár" Pilisborosjenő északnyugati határában, a Nagy- Kevély lábánál helyezkedik el. Megközelítése Budapest Külső Bécsi útról a kék turistajelzésen (kb. 4 km + egy rövidke kitérő), illetve Pilisborosjenőről (kb. 2 km) lehetséges.

Amennyiben erre járunk, érdemes megtekintenünk a Teve-sziklát, valamint felkapaszkodnunk az 534 m magas Nagy-Kevélyre is (az "egri vártól" kb. 2,6 km - a kék sáv jelzésről a Kevély-nyeregnél jobbra (keleti irányban) letérve.

Dobogókőről való távolság: 17,5 km - javasolt útvonal: 15. sz. Kéktúra


Esztergom-Dobogókő a Magyar Zarándokúton

1. szakasz: Esztergom - Pilisszentlélek - Dobogókő

A Magyar Zarándokút 1. szakaszának (Esztergom - Pilisszentlélek - Dobogókő) térképe itt megtekinthető.


Bécsi út - Dobogókő (15. sz. Kéktúra)

Útvonal szakaszok:

Látnivalók:


Dobogókő - Visegrád (16. sz. Kéktúra)

Fotó: Kapostas Martin, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Útvonal szakaszok:

Látnivalók:


 

Renderelési idő: 0.014648914337158 másodperc.

IdőképElrejtés