Hirdetőtábla

Dobogókő Kirándulás

Túrázási kisokos

Túrázási Kisokos

Miért jó a túrázás és a természetjárás?

Egy túra alkalmával szervezetünk felfrissül, immunrendszerünk megerősödik és fokozódik a teherbíró képességünk, egészségesebbek leszünk, könnyebben vesszük az akadályokat. Testi (egészségmegőrző szerepe van) és szellemi értelemben is előnyünkre válik, ha kimozdulunk otthonról. Nem kell feltétlenül több tíz kilométeres utakat megtennünk.

Aki nagy túrákhoz van szokva, úgyis belevág egy-egy ilyenbe, aki meg nincs, annak éppen elég egy kellemes séta vagy kirándulás a közeli dombvidéken, hegyen, hiszen neki az a kis kimozdulás is ugyanannyit számíthat, mint a másiknak egy egésznapos túra.

Fotó: Kapostas Martin, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Manapság - különösen a Pilis és a Visegrádi-hegység vidékén - rengeteg turista útvonal könnyíti meg a kirándulni vágyók dolgát, érdemes kihasználni ezeket! Azzal, hogy a szabadban töltjük az időt, tanulunk is, mivel testközelből ismerkedünk meg a növény- és állatvilággal, ill. geológiai ismeretekre is szert tehetünk.

Fejleszti az akaraterőnket, kitartóbbá tesz, valamint a családi, ill. baráti kapcsolatok ápolására sem utolsó "módszer" a túrázás. Az ember társas lény. Közösségben, egymást erősítve, könnyebben megy a sportolás is, miközben esetleg egy pihenő alkalmával barátainkkal jót beszélgetünk.


Túraruházat, túrafelszerelés

A megfelelő túraruházat kiválasztása meghatározza a túrázás során a komfortérzetünket, ezért érdemes körültekintően összeválogatni túraruházatunkat és felszerelésünket. 

Fotó: Pixabay.com

Hasznos tudnivalók és praktikus ötletek túrázáshoz:

A túraruházatról bővebben: mozgasvilag.hu Felszerelés tippek teljesítménytúrázóknak című cikkében 


A turista felelőssége

Vigyázzunk természeti értékeinkre!

A honlapon olvasható információk alapján láthatjuk, hogy Dobogókő egy kincs, érdemes eljönni ide, de óvnunk is kell, vigyázni rá, hiszen a turizmusban minden résztvevőnek saját feladata van, így a természetjáróknak is. Ez pedig röviden annyit jelent, hogy nem szabad szennyeznünk a környezetet, oda kell figyelnünk annak teherbíró képességére!

Ne szemeteljünk!

Az erdőket járva a legszembetűnőbb problémát a hátrahagyott hulladék jelenti. Szinte lehetetlen úgy végigmennünk egy népszerűbb kiránduló útvonalon, hogy ne találkozzunk szeméttel. Fontos tehát, hogy minél jobban odafigyeljünk arra, hogy élelmiszereink csomagolását, italaink palackját vagy dobozát véletlenül se hagyjuk az erdőben éktelenkedni!

Vannak önkéntesek (pl. a Dobogókőért Alapítvány önkéntesei is), akik szabadidejük jelentős részét áldozzák arra, hogy megpróbálják a mások által eldobált szeméttől megtisztítani az erdőket, számuk azonban kevés e feladatra, hiszen a szemét mindig újratermelődik. Ezen kívül ha senki sem szemetelne az erdőben, akkor a szemét összegyűjtésére szánt időt és energiát más hasznos célok megvalósítására tudnánk fordítani.

Fotó: Hóvirágok a Dera-szurdokban, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Csendben járjuk az erdőt!

A zajszennyezés is káros! Próbáljunk tehát csendesen (nem némán, de nem is üvöltözve) kirándulni, hogy minél kevésbé zavarjuk meg az erdőben, a vadon élő állatok nyugalmát, valamint embertársaink kikapcsolódását!

Hisszük, hogy idővel azok a természetjárók kerülnek többségbe, akik kellő felelősséget éreznek környezetük iránt ahhoz, hogy ne szennyezzék azt, vagy akár ők is részt vegyenek az erdők takarításában.

Weblapunkon alapinformációkkal segítjük tájékozódását, azonban ismeretlen területre térkép nélkül nagy felelőtlenség elindulni!

Fotó: Kapostas Martin, Dobogókőért Fotópályázat 2016

A turistajelzésekről

Mit érdemes tudni a turistajelzésekről?

A jelzést a színe és jelzés kódja alapján lehet azonosítani. A természetben a jelzéseket jól látható tereptárgyakra (fa, kerítés, kő) festik fel, ott a színjelzést - a térképpel ellentétben - a felfestés színe mutatja. Az egyik legfőbb szervező elv, hogy a színek (és alakzatok) az útvonalak megkülönböztetését segítsék elő. Két azonos jelzésű út ne találkozzon, egy jelzés lehetőleg ne ágazzon el.

Fotó: Dobogókőért Fotópályázat 2012-2013

Milyen színjelzések léteznek - fontossági sorrendben?

icon icon icon icon 

Kék: A legfőbb országos útvonalakat jelzi, ezek a leghosszabb útvonalak az országban (pl.: Országos Kéktúra)

Piros: A megyei vagy regionális jelentőségű útvonalakat jelzi, melyek olykor több tájegységen vezetnek át, továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

Sárga és zöld: A sárga és a zöld jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű útvonalak jelzésére használatos.

Milyen turistajel formákkal találkozhatunk?

icon Sávjelzés: a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. vasút, villamos, hajó és autóbusz állomásoktól, ill. megállóhelyektől) - más hasonlóan fontos pontokig terjedő és a hegységeken (tájegységeken) keresztül vezető turistautak jelzésére szolgálnak. (pl. Budapest - Pilisszentkereszt - Dobogókő, Dobogókő - Visegrád, Dömös - Lukács-árok - Dobogókő - Lajosforrás - Szentendre)

 

iconKereszt jelzés: olyan átkötő vagy összekötő (ill. rövidítő) utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet. Ezt a fajta jelzést valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják. (pl. a sárga + jelzés beköti Pilisszentkeresztet a sárga útvonalba)

 

iconNégyzet jelzés: általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelöli. Ezt a fajta jelzést is alkalmazzák valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl.állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is.

 

iconKör jelzés: a forrásokhoz (kutakhoz, ill. egyéb ivóvízvételi helyhez) vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelöl. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki.

 

iconHáromszög jelzés: a hegytetőkre (csúcsokra), kilátópontokhoz (kilátótornyokhoz) vezető utakat jelölik. Ez a jelzés is rendszerint más jelzésből indul ki. pl. a Prédikálószékre a piros háromszög vezet Dobogókőről)

 

iconL alakú jelzés: a romokhoz, műemlékekhez, földvársáncokhoz vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelzi. Ez a jelzés is rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki.

 

iconOmega jelzés: a barlangokhoz vezető utakat jelölik. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki. (pl. a Kalstrompuszta fölött található Léány- és Legény-barlanghoz a piros omega vezet)

 

iconKörséta jelzés: a rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (pl. parkolóhely) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelölik (pl. sárga jelzés a Dobogókőről induló Thirring körút, piros a Zsivány körút).

Zarándokutak:

iconMária zarándokút: A Mariazell-Csíksomlyó közötti zarándokút  m betű szerű jelzést kapott. (Az alap útvonalak lila m jelzést, az észak-déli fő útvonalak kék m jelzést kapnak, míg a hálózathoz csatlakozó, további helyi vagy térségi jelentőségű máriás útvonalak és útváltozatok rangsoruk szerint egyéb színeket vehetnek fel.)

 

iconMagyar Zarándokút: Az Esztergomot Máriagyűddel összekötő zarándokút sárga kettőskeresztes nyíl jelzést kapott.

 

iconGyöngyök útja: A Mátraverebély-Budapest-Mariazell közti Via Margaritarum -  jelzése sárga gyöngysor.

 

A turistajelek méretei

A jelzések szembetűnőbbé tétele céljából a színes ábrákat fehér, fekvő téglalap alakú alapra festik. A fehér alap mérete 12x10 cm. Szükség esetén a rendesnél nagyobb jelzéseket is alkalmaznak, amelyeknek fehér alapja 13x18, 18x24 cm méretű. Az ezen belül alkalmazandó jelzések méretei is ennek megfelelően nagyobbodnak. Ilyen nagyméretű jelzések alkalmazandók olyan helyeken, ahol a jelzések csak egymástól nagyobb távolságra helyezhetők el (pl. tisztásokon, réteken, mezőn, legelőkön, tarvágásokon és ritkás ligeteken átvezető utak mentén)

A turistajelek elhelyezése

Mivel az útjelzések nem a gyakorlott túravezetőknek, hanem minden természetkedvelő részére készülnek, a jelzések elhelyezésénél fő szempont volt, hogy bárki biztosan elérje úti célját.

Alapvető szabály, hogy a jelzések mindkét haladási irányból jól láthatók legyenek. E követelmény elérése céljából a jelzéseket - a lehetőséghez képest - nem az utakkal párhuzamosan, hanem általában (lejtőkön mindig) azokra hozzávetőlegesen merőlegesen (45-80°) szokták a rendelkezésre álló tereptárgyakra (fák, sziklák, oszlopok stb.) elhelyezni, mégpedig a tárgyak mindkét haladási irányba eső oldalán, de nem feltétlenül mindig ugyanannak a tereptárgynak két oldalán.

A jelzéseket lehetőleg 20 cm vagy annál nagyobb átmérőjű, sima kérgű (bükk, gyertyán, fenyő), nem mohás, gombás, hanem egészséges, élő (!) fákon helyezik el, mégpedig általában valamivel a szemmagasság fölött, a járásszinthez képest kb. 1,8 - 2,2 m magasságban. Az átlagosnál jóval magasabban szokták a jelzéseket elhelyezni olyan helyeken, ahol a szándékos rongálással lehet számolni, valamint ahol az egymástól nagyobb távolságra elhelyezett jelzések könnyebb felismerhetőségét kell ilyen módon biztosítani.

Fátlan utak mentén a jelzéseket a távbeszélő-, villanyoszlopokon, ill. azok beton lábazatán, útmenti köveken vagy sima felületű sziklákon helyezik el.

Olyan esetben, amikor a jelzés kellő sűrűségét megfelelő tereptárgyak hiányában nem lehet biztosítani (pl. réteken, mezőkön stb.) póznás jelzéseket alkalmaznak. Erre a célra kb. 3 m hosszú póznákat ástak a talajba 50 cm mélyen. A póznák végére az erőszakos elfordítás vagy kihúzás megakadályozására keresztfát vagy keresztlécet erősítettek.

Fotó: Természetes támasz, Dobogókőért Fotópályázat 2016

A jelzések sűrűsége

A turistautak általában mindig valamilyen fontosabb közlekedési ponttól (pl. vasút, villamos, hajó, autóbusz állomástól, ill. megállóhelytől) indulnak, vagy pedig más jelzett utakból ágaznak ki.

Az útjelzés mindkét esetben egy indító jelzéssel kezdődik. Az útvonal irányában 10 méteren belül található a második jelzés, amit behívó jelzésnek neveznek. Egy másik jelzést is elhelyeznek egy kissé messzebb a helyes útvonalon arra az esetre, ha a behívó jelzés megsemmisülne. Ezt a jelet megerősítő jelzésnek hívják. A hosszú, kereszteződés nélküli útvonalakra biztató jelzéseket helyeznek el.

Ilyen indító-behívó-megerősítő-biztató jelzéscsoportot szoktak alkalmazni turistautak kereszteződésében is. Az indító jelzés és az első biztató jelzés közötti távolság nem több 250 méternél. A turistautak hajlásánál, törésénél a kanyar, illetve a törés külső, messzebbről jobban látható oldalát legalább két vagy három jelzéssel, illetve a követendő irányt jelző, ék alakú fehér alapú jelzéssel vagy kiegészítő nyíllal hangsúlyozzák.

Útelágazásoknál alkalmazandó jelzések tekintetében különbséget kell tenni az egyszerűbb és bonyolultabb útelágazások között.

Most már bátrabban indulhatsz túrázni a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe is!

A tartalom a Wikipedia felhasználásával készült.


 

Renderelési idő: 0.01307201385498 másodperc.

IdőképElrejtés