Feliratkozás hírlevélre

Dobogókő Kirándulás

Zarándokutak

Zarándokhelyek, zarándokutak

A vallási turizmusról

Ha a vallási turizmusról beszélünk, azokat az utazásokat feltétlenül meg kell említeni:

A vallási turizmus Magyarországon

Magyarországon évente rendeznek hagyománnyá vált találkozókat (pl. Nagymaros, Egerszalók) és zarándoklatokat (Pilisszántó). A nemzeti kegyhelyeken rendszeresen szerveznek búcsúkat, amik általában egy-egy tematikához kapcsolódva az azonos helyzetű vagy érdeklődésű embereket hívják (pl. betegek búcsúja, iskolák zarándoklata a hazáért). Ezen események jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy rengeteg embert mozgatnak meg, hanem abban is, hogy a résztvevők lelkileg gazdagodva hazatérve sok munkával és nagy odafigyeléssel munkálkodnak másokért.

Fotó: Csíksomlyóval közös Pünkösdi mise a pilisszántói Boldogasszony kápolnánál (Fotó: Szőnyi József)

Zarándokhelyek Dobogókőn és a Pilisben

Dobogókő és a Föld Szívcsakrája

Sokak szerint Dobogókő környékén található Földünk Szívcsakrája, egyes vélekedések szerint a közelben fekvő Rám-hegyen található Ferenczy-sziklánál, így könnyen érthető, miért keresi fel Dobogókőt egyre több, energetikailag és spirituálisan feltöltődni, gyógyulni vágyó zarándok.

Fotó: Rám-hegy, Ferenczy-szikla, Dobogókőért Fotópályázat 2012-2013

 Dobogókő és a Thirring körút

Egyesek szerint nagy királyaink ezen útvonalon végigjárva kaptak beavatást a Nép vezetéséhez. Erről megemlékezve a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány tavasztól őszig megfelelő jelentkező létszám esetén szombatonként 10 órától spirituális zarándoklatot szervez ezen útvonalon.

Dobogókő és a Mária út

A Mária-út megalakításához a hazai Szűz Mária búcsújáró helyek nagy száma és az El Camino zarándokút adta a gondolatot. Az első zarándokútvonal Mariazell-től Csíksomlyóig tart. Ez az útvonal összesen mintegy 1400 kilométer hosszúságú, amely távot gyalogosan mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A kelet-nyugati szakasz két részre bontható. A Mariazell-Budapest (500 km) mintegy 20 nap alatt, Budapest-Csíksomlyó távolsága pedig (900 km) kb. 40 nap alatt teljesíthető. A Mária út egyik fő útvonalaként "Pilisi Mária utak" elnevezéssel Dobogókőt is érinti: Budapest, Máriaremete - Solymár - Csobánka - Pilisszentkereszt - Pilisszántó - Dobogókő - Esztergom útvonalon, amely része a második (észak-déli irányú, Czestochowát Medjugorjével összekötő zarándokútnak)

Fotó: Siketnémák Mária Kegyhelye Dobogókőn

Dobogókő és a Magyar Zarándokút

A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket érintve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. Különböző történelmi utakat (római út, Árpád-kori utak, jeruzsálemi zarándokút, keresztes hadjáratok útja, Szent Jakab út, stb.) fedve, érintve halad északról déli irányba. - bőveb információ: http://magyarzarandokut.hu

1. szakasza: Esztergom - Pilisszentlélek - Dobogókő

2. szakasza: Dobogókő - Pilisszántó - Pilisszentiván

Fotó: Siketnémák Mária Kegyhelye Dobogókőn

Dobogókő és a Gyöngyök útja

A Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút egy folyamatosan járható, jelzett útvonal. Lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, valamint "Az élet gyöngyei" elnevezésű elmélkedési füzér alkotják. A Via Margaritarum összeköti a magyarság számára kiemelten fontos zarándokhelyeket: Mátraverebély-Szentkutat és Máriazellt. Budapestről Mátraverebélyre vezető közel 180 kilométeres útvonal önálló zarándokutat képez. Ehhez az úthoz, annak bármelyik pontján csatlakozni lehet. Az előre közölt útvonalon jól látható, hogy melyik nap milyen irányba haladnak a zarándokok. Az útvonal részét képezi Csobánka - Dobogókő - Esztergom is. Minden nap mintegy 10-30 km utat tesznek meg a résztvevők. 

Bővebb információ a Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút honlapján.

 

El Camino

A világ öt legnagyobb zarándokútja közül az El Caminót a harmadik legnagyobbként tartják számon. A Szent-Jakab útként jegyzett zarándokút hegyeken, síkságokon át vezet a franciaországi Saint-Jean-Pied-de-Port-tól a spanyol végállomásig Santiago de Composteláig, amely harminc nap alatt összesen 779 kilométer gyaloglást jelent. Az útnak bármikor neki lehet vágni, de a terep- és időjárási viszonyok miatt ősszel, vagy tavasszal érdemes teljesíteni az útvonalat. Ennek az útvonalnak a mintájára készül hazánkban az Esztergomtól Máriagyűdig vezető a "Magyar Camino" elnevezést viselő útvonal, amelyben jelentős szerepet kap majd Dobogókő.

Pilisszentkereszt

A Dobogókő alatt fekvő település jelentős vallási szempontból. Az elmúlt évszázadban igen sok püspök és zarándok látogatta meg a falut, amelynek a temploma a Szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve, így a tavaszi és az őszi búcsúra egyaránt (Pestről is) szép számmal jönnek zarándokok. Ilyenkor az itt lévő vendégek is bekapcsolódnak a falu ünnepébe.

Fotó: Szentkeresztről / Szentkútnál, Dobogókőért Fotópályázat 2016

Pilisszentkereszti Szentkút

A legenda szerint amikor még itt csak egy kereszt állt, egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, imádkozott, és eközben meglátott egy fehér galambot (Szűz Mária). Ekkor derült ki, hogy lát. Kis szabadtéri kápolnát emeltek itt a forrás felé, amelynek vize azóta is folyik, még nagy szárazságban is. Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2.), az ünnepi misén vannak itt a legtöbben. A forrás vize friss, üde, kristálytiszta, üdítő és gyógyító hatású. Nemcsak ezért, hanem a hely csöndességéért is sokan látogatják.

Pilisszántó

“A három nemzetközi zarándokútvonal kereszteződésében álló pilisszántói Boldogasszony kápolnában (1. Mária út Máriazell-Csíksomlyó között, 2. Csesztohowa-Medjugorje között, 3. Esztergom-Máriagyüd-Horvátország között) örömmel fogadjuk a zarándokokat, zarándok-csoportokat.

A hegyből szerves testrészként kinövő kápolna egy tömbbé olvadó, maradandóságot kifejező alakja természetes pilisi kőből épült Őrfi József tervei és Makovecz Imre pártfogása alatt. 

A pilisszántói Boldogasszony Kápolna közkinccsé vált, mely valóban Hitből és Szeretetből épült, igazi öröm-munkát jelentett minden résztvevő számára. Hisszük, hogy az építkezés minden egyes támogatójának az épületbe falazott őszinte szeretete és az itt elhangzó sok-sok „Miatyánk” ereje ott sűrűsödik a kápolna minden kövében. Ez a szeretet kisugárzik és csendesen, gyógyítóan fog hatni az idelátogatók lelkére. Ettől válik szakrálissá ez a kegyhely.”

Fotó: Csíksomlyóval közös Pünkösdi mise a pilisszántói Boldogasszony kápolnánál (Fotó: Szőnyi József)

A Csíksomlyói Kegytemplom és a Pilisszántói Boldogasszony Kápolna közös pünkösdi miséje

“A keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén, Csíksomlyón minden év pünkösdjén ünnepi szentmisét mutatnak be a Somlyó-hegy nyergében. A keresztaljak sora népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahová erdélyi testvéreink hálaimát mennek mondani Szűzanyánkhoz megmaradásukért. Vágyaik ellenére, a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Csíksomlyóra, hogy erős hittel, együtt kérjük Szűzanya áldását erdélyi testvéreinkre és édes hazánkra. Ezért a Pilis-hegy sziklái között, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben - irántuk való tiszteletünket kifejezve - szintén misét tartunk.

Hasonlóan Somlyó-hegyhez, az itteni keresztaljak is a Pilis-hegy lábánál induló és a kápolnához vezető, őseink szellemét megidéző Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel. Hagyományaink szerint a mise bevezetéseként itt, a Pilis-hegy oldalában kihangosítjuk a Csíksomlyón elhangzó, Pilisszántónak szóló üzenetet. Így rövidül meg a 700 km-es távolság egy testvéri ölelés közelségére. Így találkozik egymással a Kárpát-medence két szent hegye, a Hargita és a Pilis. Így sokszorozódik meg közös imáink által a két azonos lelki tartalmú, Makoveczhez kötődő, keresztényi zarándokhely nemzetegyesítő akaratának ereje, és így kérünk közösen védelmet Égi Édesanyánktól az erkölcstelen pénzvilág hazánkat érő támadásai ellen. Bár testünket Trianon tépte szét, de lelkünket Isten tartja még! Ez a mise nekünk Veronika kendője hazánk vérző arcán. Imáinkkal a keresztényi szeretet öleli át a Kárpát-medence népeit, szívünket pedig a csíksomlyói Babba Mária és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete önti el, amely megóvja Mária országát az erkölcsileg kiüresedett, szeretetlenségben élő, Istentől eltávolodott világ pusztító bajaitól.”

Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Bővebben: www.pilisszantozarandokhely.hu

 

Szentfa Kápolna (Dömös felé)

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett.

Fotó: Szentfa kápolna

A zarándoklatok résztvevőinek olcsó szállást és étkezést, valamint tisztálkodási lehetőséget biztosítunk a dobogókői Jurtaszálláson és a Zsindelyes Vendéglőben.


 

Renderelési idő: 0.0088260173797607 másodperc.

IdőképElrejtés