Hirdetőtábla

Alapítvány

Hírek

Hírek

Makovecz Imre születésének 85. évfordulója

"Összekötni az eget és a földet"

Makovecz Imre

(1935. november 20. - 2011. szeptember 27.)

 

"A megszentelt növényvilág és abból is kiemelten a fa, mindig is inspirált arra, hogy "szavát" behozzam a "falak közé", az én hivatásomba.

A fa élettel teli statikája, a helyhez kötött, de viharálló mozgékonysága, a fa óvó, árnyékot adó ölelése és egyben az égre nyíló illatozó virágzása, "éneke" az én építészetemnek is tanácsadó tündére. Igen, tündére, mert hiányoltam őket, akik elhagyták a földi tereket, és szeretném őket közelünkbe hozni."

(Makovecz Imre: A Fa és a Templom, részlet az írásból)

Makovecz Imre (Kép:makovecz.hu)

Makovecz Imre a világ egyik legismertebb magyar építésze, nemzetközi hírű és hatású mester, a magyar organikus építészet iskolateremtő alakja.

"Makovecz mester elmélyült látomásos alkotó és szenvedélyes közösségi ember egyszerre. Nagy formátumú építészként mesterien oldja fel ebben a kettős szerepben rejlő ellentmondást. A társadalomnak szakmájával szemben jogosan megfogalmazott elvárásait elsődlegesnek tartva, képes azokat összeegyeztetni az egyén belső, isteni eredetű tehetségének kibontásával. Hol méltósággal, hol mérgesen, értünk haragudva.
...
Makovecz Imre amellett, hogy Ybl-, Steindl-, Prima Primissima- és Kossuth-díjas, a Corvin-lánc kitüntetettje, a Francia Építészeti Akadémia aranyérmének birtokosa, a Brit Építész Szövetség tagja, a római La Sapientia Egyetem díszdoktora, nemzetközi terepen a legismertebb, elismertebb kortárs magyar építész.
...
 Az építő embert méltatva: a Mester megszólítás Makovecznél nem egyszerűen a tisztelet kifejező formula. Több nemzedéken át nevelte és emelte fel azt az iskolát, amelynek „hallgatói” ma beszédes-harcos szerepeket vállalnak.
...
A sokrétű, szélesedő hatású nevelőmunka és intézményrendszere az építészek lassú, de érzékelhető szemléletváltását hozta. Felismerik, hogy az építés és az építészet nem válhat a civilizáció egészét fenyegető, pazarló hulladék-gyárrá. Mind többen látják, hogy az architektúra nem divatos design, nem eldobható marketing-hordozó, nem a „társadalom ruhája”. Az építészet inkább a „bőrünk”, a ház Makovecz megfogalmazásában: „élő-lény”. A Mester munkássága nyomán terjed a híre, hogy az építészetfogalom szellemi háttere szerint kvalitatív karakterű, nem válhat a technológiai presztízs-tárgyává, a gazdasági érdekek kvantitatív kiszolgálójává. Ez a tudatformálás 40 éve szép szenvedélye a Mesternek ..." (Szegő György)

E tudatformálás keretében olyan, nemzetünk féltéséből fakadó, a jövőnkről szóló kérdéseket is feltesz, amelyeket mások jószerivel megfogalmazni sem mernek.  
Makovecz Imre portré - Ami megtörtént és ami megtörténhetett volna, Osskó Judit szerkesztő-rendező beszélgetése a Mesterrel, Magyar Televízió, 2010


"Makovecz nemcsak autonóm formateremtő alkotó, de egyben teoretikus és pedagógus is, aki az építés drámájáról beszél, amelynek középpontjában a magyar mitológia áll. Ebbe a Keletről jött ősmagyarok hitén és formakincsén túl a többi népvándorlás kori nép démonai és mítoszai is beletartoznak. Ezért van Makovecz zsindelyes házainak gyakran a madáremberre emlékeztető arca, ölelő-befogadó karja; ezért áll a Sárospataki Művelődési Központ-ja előtt a nagyszentmiklósi aranylelet “égberagadás” ábrázolásának szoborváltozata. ... C. G. Jung munkássága alapján elfogadott tétel, hogy a népművészetből még kiolvashatók voltak ezek az univerzális jelek. Makovecz házainak ember-állatokra, bálványokra, organikus őslényekre emlékeztető épületszerkezeteiben sikerül ezeket az archetípusokat újjáélesztenie. A hely, a föld szelleméhez rendeli hozzá az építési technológiát és az anyagokat is. Ennek felelnek meg földből kinövő kupolái, a (világ)fa tartószerkezetek, kő és pala-, a zsindely- és nádfedés. Ezek egyszerre archaikusak és környezetbarát módon korszerűek.
...
Makovecz Ég és Föld találkozását, a Fény és a Sötétség harcát jeleníti meg építészetében. Az életmű házai rendelkeznek a művészet lényegi, mágikus tulajdonságával. E tradícióval az építész az ember fölemelését célozza." (Szegő György)

Makovecz Imre 1977-81 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. Ezen időszakában, 1979-ben tervezte nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat. A Zsindelyes Vendégház most a Mester 2003-as tervei alapján születik újjá. A bővítésről, korszerűsítésről bővebben az alábbi linken olvashatnak:
https://www.dobogoko.org/hirek/zsindelyes-vendeglo/ujjaszuletik-a-zsindelyes-vendeghaz


Forrás:
Makovecz Imre: A Fa és a Templom, makovecz.hu  

Szegő György, építész, főszerkesztő: Makovecz Imre 75. születésnapjára - Magyar Építőművészet folyóirat 2010/6, meonline.hu

Makovecz Imre portré - Ami megtörtént és ami megtörténhetett volna, Osskó Judit szerkesztő-rendező beszélgetése a Mesterrel, Magyar Televízió, 2010

Szegő György: Makovecz Imre, Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, artportal.hu

 

Vissza a Alapítvány híreihez

Renderelési idő: 0.019579887390137 másodperc.

IdőképElrejtés